Csetszerelem

Teltek múltak a napok, hetek. Kifacsart citrom voltam. Aludtam, feküdtem és közben lestem a gépet, hátha mégis…….De semmi. Mély csend vett körül. Sok percet, órát napot éltem így át , mire annyira összeszedtem magam, hogy ismét tudtam beszélgetni még ha csak a cseten is. Októberig szinte ki sem mozdultam az Attila úti albérletből, abból a lukból amiben éltem az Andi-s időszakom!
Nem rohantam munkába, mert felmondtam anno. A kutyám már Vásárhelyen volt. Semmi nem kényszerített arra, hogy kitegyem a lábam az utca betonjára. Élő halott voltam. Nem ettem, mert nem voltam éhes, nem beszélgettem a cseten, mert nem volt hozzá lelki erőm. Ott volt a nickem, de én nem voltam sehol.
Októbert írtuk, mikor a privimbe bejött Kriszti33. Napokon keresztül kérdezte, mi van velem, hogy mindig fent lát a cseten, de senkivel sem beszélgetek. A sokadik privi után visszaválaszoltam. Ez volt az a pont, mikor a gödör mélyén megjelent egy létra és én lassan, nagyon lassan elkezdtem felmászni rajta.
tovább